Mozgegylet

Mozgássérültek és barátaik Miskolc városi egyesülete

Alapszabály

Mozgássérültek és Barátaik Miskolc Városi Egyesületének Alapszabálya

I. Általános rendelkezések

1)      Az Egyesület neve: Mozgássérültek és Barátaik Miskolc Városi Egyesülete

2)      Székhelye: 3526 Miskolc, Kassai út 19.

3)     Levelezési címe: 3526 Miskolc, Kassai út 19.

4)     Működési területe: Miskolc megyei jogú város és vonzáskörzete településeinek közigazgatási területe.

5)     Bélyegzője: „Mozgássérültek és Barátaik Városi Egyesülete * Miskolc*”

6)     Alapítás ideje: 1989. augusztus 30.

7)     Az egyesület jogállása: közhasznú egyesület

8)   Az Egyesület a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének (MEOSZ) tagegyesületeként elfogadja a tagságból eredő kötelezettségeket, gyakorolja a tagsággal együtt járó jogokat és részt vesz a MEOSZ feladatainak megvalósításában.

 

II. Az egyesület célja és feladatai

A.) Az Egyesület alapfeladata:

A fogyatékossággal élő, ezen belül elsősorban a súlyosan mozgássérült emberek társadalmi életben való egyenrangú részvételét segítő, a fogyatékosságból eredő sajátos érdekek képviseletét, szükség esetén védelmét is ellátó, civil szervezeti keretek közt működő segítség, támogatás nyújtása, melyet, a társadalmi gondoskodási és ellátó rendszer mellett, leginkább az ugyanezen hátrányokkal élő emberek által létrehozott civil szervezetek segítségével és közreműködésével kaphat meg.

B.) Az egyesület működésének alapvető célja

A fogyatékossággal élő, de különösen, a mozgáskorlátozottság következtében tartósan fogyatékossá váló emberek érdekeinek megjelenítése, képviselete, szükség esetén védelme, számukra szolgáltatások szervezése és nyújtása.

E célok megvalósulása érdekében meghatározott további alapcélok

  • A fogyatékossággal élő emberek és családtagjaik számára lelki támasz, továbbá a társadalomban való részvételük elősegítése érdekében mentális, pszichés, sorstársi tanácsadás, jogi, információs és rehabilitációs segítség nyújtása.
  • Érdekérvényesítő, érdekképviseleti, érdekvédelmi hálózat létrejöttének elősegítése és működtetése, fogyasztóvédelem.
  • Az érintett emberek és hozzátartozóik részére hiányt pótló szociális, képzési, egészségügyi és egyéb életvitelt segítő szolgáltatások nyújtása, illetve ilyen szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése.
  • A társadalmi beilleszkedést segítő közösségi szolgáltatások nyújtása az életvitel, a kultúra, a művészet, az önmegvalósítás, a sport, a szabadidősport, az egyéb szabadidős tevékenységek, a pihenés és rekreáció, a fejlesztés, a képzés, átképzés, felnőttképzés, a rehabilitációs célú foglalkoztatás területén.
  • A működési területén élő mozgássérültek helyzetének felmérése.

C.) Az egyesület feladatai és közfeladatai

1.            Együttműködés a mozgásfogyatékossá váló emberek esetében a mozgásszervi gyógyító és rehabilitációs intézmények vezetőivel és a szakmai személyzetével, a legfrissebb tudományos és kezelési eredmények megismertetése, az ezekhez való hozzáférésre vonatkozó információk terjesztésével.

2.            Érdekérvényesítő eszközök és az átélésen alapuló szakértelem, továbbá a szakmai tapasztalatok felhasználásával elismertetni és elfogadtatni a sorstársak rehabilitációjához elengedhetetlenül szükséges gyógyszerek, segédeszközök és életvitelt segítő eszközök, különös tekintettel, a súlyosan mozgásfogyatékossá váló emberek megfelelő gyógyászati segédeszközzel való ellátásának, társadalombiztosítási rendszer által történő támogatását.

3.            Olyan közérdekű és közhasznú szociális, egészségmegőrző, betegségmegelőző, egészséget helyreállító, ismeretterjesztő, tanácsadó közfeladatok és szolgáltatások ellátása, illetve ilyen szolgáltatásokhoz való hozzáférés segítése, amelyek az állami, önkormányzati és társadalombiztosítási rendszerek esetleges hiányait pótolják, vagy azokat kiegészítik.

4.            Az Egyesület a közérdekű, közhasznú feladatainak ellátása érdekében intézményeket, nonprofit közhasznú gazdasági társaságokat, illetve alapítványokat hozhat létre. Az ilyen szervezetek létrehozására vonatkozó javaslatot az Elnökség előterjesztése alapján a Közgyűlés hagyhatja jóvá.

5.            Hatékony közreműködés a betegség, baleset, vagy egyéb ok következtében tartósan fogyatékossá váló emberek egészségügyi, képzési, átképzési, foglalkoztatási és szociális rehabilitációjának elősegítésében, a sorstársi tanácsadás, az információszolgáltatás, a közösségi rendezvények, kulturális, művészeti, szabadidősport, szabadidős programok, kiadványok, tanácskozások készítése, továbbá a személyes meggyőzés, az interperszonális kapcsolatok és a közösség példaadó, meggyőző ereje eszközeinek alkalmazásával.

6.            Akkreditált munkáltatóként rehabilitációs foglalkoztatás keretében megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása.

7.            Érdekérvényesítő, érdekvédelmi közfeladatok ellátása a tartósan, súlyosan fogyatékossá váló emberek és családjaik számára országos és helyi önkormányzati szinteken egyaránt.

8.            A mozgássérült és fogyatékos emberek önálló életvitelét sokoldalúan segítő Támogató Szolgálatot működtet, mint fenntartó.

9.            Külön felhatalmazás alapján részt vesz állami, önkormányzati, szociális, rehabilitációs, esélyegyenlősítő feladatok megoldásában.

10.            Tájékoztatókat és egyéb kiadványokat (könyv, folyóirat) bocsát ki.

11.            Szorosan együttműködik a települési önkormányzatokkal, polgármesteri hivatalokkal, a háziorvosi szolgálattal, fogyatékos embereket ellátó intézményekkel megyei és regionális szervezetekkel.

12.            Együttműködik a mozgáskorlátozottak, valamint más rokkantak helyi, országos, illetve külföldi szervezeteivel.

13.            Együttműködik mindazon társadalmi szervezetekkel, amelyek a rokkantak társadalmi beilleszkedésének elősegítését célozzák.

14.            Az Egyesület által folytatott, közfeladatok ellátásához kapcsolódó, a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítését elősegítő:

  •  érdekérvényesítő,
  • közérdekű szolgáltatások szervezését és nyújtását végző,
  • rehabilitációt támogató,
  • érdekvédelmi,

a fogyatékossággal kapcsolatos közérdekű, közhasznú Információkat nyújtó tevékenységre a jelen Alapszabályi rendelkezések elfogadásának időpontjában hatályos, következő jogszabályok adnak az Egyesület számára felhatalmazást:

a.) Magyarország Alaptörvénye

Nemzeti hitvallás: „valljuk, hogy az emberi lét alapja a méltóság.”

„valljuk, az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét.”

b.) A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. Törvény

1. §

– I. fejezet, Alapelvek 2.§ (1) (4) bekezdés, 3.§

– I. Fejezet Értelmező rendelkezések 4.§ a), b), c) pontjai,

– III. Fejezet 12.§ (3) pont.

– IV. Fejezet 19.§,

– VII. Fejezet 26. §

c.) Az Országos Fogyatékosügyi programról szóló 10/2006. OGY. Határozat:

–     6. a) és c) pontja,

–     Melléklet I. Fejezet „személyhez fűződő jogok elve” 3. bekezdés, „rehabilitáció elve”, „semmit rólunk, nélkülünk elve”

–     III. Fejezet 1. Rehabilitáció elve, 2. Társadalmi szemlélet kedvező irányú megváltoztatásának elve 2.1. utolsó bekezdés: az érdekvédelmi szervek tevékenységének támogatása 4. A társadalmi életben való aktív részvétel segítésének elve 4. 1. Érdekvédelem, érdekérvényesítés, érdekképviselet támogatása.

d.) Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvény:

1.§

4.§ f) és h.) pontja

5. § c.) és d.) pontja,

8. § g.) pontja,

és 18. §-a.

e.) A fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény és jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi XCII. Törvény:

1.cikk, 3. cikk, 4. cikk 1/a,b,c,e,h és i pontjai, 4. cikk 3. pontja, 6. cikk, 8. cikk, 9.cikk, 10. cikk, 19. cikk, 20. cikk, 21. cikk a,c és d pontja, 24. cikk 1/a és 1/b pontja, 26.. cikk 1/b pontja, 27. cikk 1/d pontja, 28. cikk 1/c. pontja, 29. cikk b. pontja, 30. cikk 1,2 és 3 pontja, 5/c, d, e pontja, 32.cikk 1/b és 1/c pontja, 33. cikk 3 pontja.

f.)    A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CIV.Törvény:

38. § (1) bekezdése, 39. § (1) bekezdése, 45. § (1) bekezdése.

g.) Az Egyesület, mint a MEOSZ tagszervezete részt vesz a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. Rendelet 2. § e.) pontjában, az éves támogatási keretszám meghatározására vonatkozó, a MEOSZ számára jogként, illetve kötelezettségként meghatározott egyetértési jog gyakorlását elősegítő közösségi álláspont kialakításában.

h.) Az Egyesület, mint a MEOSZ tagszervezete részt vesz a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló  102/2011. (VI. 29.) Korm. Rendelet 8. § (3) bekezdés a.) pontjában, az éves támogatási sorrend meghatározására jogosult bizottságban, a MEOSZ számára jogként, illetve kötelezettségként meghatározott döntési jog gyakorlását elősegítő közösségi álláspont kialakításában, illetve a MEOSZ elnöke által meghatalmazott egyesületi képviselő biztosításában.

í.) Az Egyesület, mint a MEOSZ tagszervezete részt vesz a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 10. § (1) (2) bekezdésben az lakás – akadálymentesítési támogatás igénybevételére vonatkozó kérelem indokoltságának szakmai elbírására a MEOSZ számára jogként, illetve kötelezettségként meghatározott személyre szabott szakmai álláspont kialakítását elősegítő, a tagegyesület működési területén végzett helyszíni környezettanulmányok végzésében, a MEOSZ megalapozott szakmai álláspontjának alátámasztása érdekében.

j.)  1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról:

58/A. § és 65/C. §

k.)    1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről:

39/A §, 39/B §, 39/C §, 39/D §

l.)  327/2012. (XI. 16.) Korm. Rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról

D.) Az egyesület a II/C. pontban írt feladatokat, működésének személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeinek függvényében, a mozgásfogyatékos emberek sajátos szükségleteinek figyelembevételével fokozatosan valósítja meg.

 

III. A közhasznúság fő követelményei

1.)          Az Egyesület közhasznú tevékenységeit, szolgáltatásait nem csak tagjai, önkéntesei, munkavállalói, hanem bármely rászoruló személy számára korlátozás nélkül biztosítja, az összeférhetetlenségi szabályokat figyelembe véve.

2.)          Az Egyesület közhasznú tevékenysége keretében nyújtott szolgáltatásainak elérhetőségét, azok igénybevételére vonatkozó feltételeket honlapján, székhelyének hirdetőtábláján, valamint rendszeres, illetve eseti kiadványaiban, továbbá rendezvényein nyilvánosságra hozza.

3.)          Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytathat, pártokat nem támogathat, azoktól támogatást nem fogadhat el, nem állíthat, és nem támogathat országgyűlési, megyei önkormányzati és európai parlamenti képviselő jelöltet.

4.)          Az Egyesületnek előzőkben írt feladatai ellátásához megfelelő erőforrásokkal és társadalmi támogatottsággal folyamatosan rendelkeznie kell.

5.)          Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Vállalkozásból származó bevételei nem érik el az összes bevétel jogszabályban meghatározott arányt.

6.)          Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen Alapszabályban írt alap- és közfeladatokban meghatározott tevékenységére fordítja.

7.)          Az Egyesület szervezete és tevékenysége egyebekben is megfelel az egyesülési jogról,a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. tv, illetve a hatályos Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek.

8.)          Az Egyesület tevékenységét működésének személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeinek függvényében, a mozgásfogyatékos emberek sajátos szükségleteinek figyelembe vételével, fokozatosan teljesíti ki.

 

IV. Az Egyesület tagjai

A.) Az egyesület tagjai: rendes tagok és pártoló tagok

1)      Az egyesület rendes tagja lehet minden állampolgár, akinek állapota egyenjogú társadalmi részvételét bármilyen formában korlátozza vagy csak átlagon felüli erőfeszítések árán, avagy sajátos eszközök és eljárások alkalmazásával teszi lehetővé.

2)      Az Egyesület pártoló tagjai lehetnek azok a természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező közösségek, akik tevékenységükkel és/vagy anyagi hozzájárulásukkal az egyesület céljának megvalósulását rendszeresen kívánják segíteni, ha kinyilvánítják egyetértésüket az egyesület céljával, hajlandóságukat a vállalt kötelezettségek teljesítésére.

 

B.) A tagság szabályozása

1)      A cselekvőképtelen, valamint jogi személyek és közösségek jogaikat és kötelezettségeiket (törvényes) képviselőjük révén gyakorolják.

2)      A tagság keletkezése: önkéntes belépéssel, a belépési nyilatkozat kitöltésével és benyújtásával. A kérelmet a vezetőség bírálja el.

3)      Az egyesület tagjairól nyilvántartást vezet.

4)      A tagsági viszony megszűnik: a tag kilépésével, törlésével, kizárásával, halálával, illetve a jogi személy megszűnésével.

a)     A kilépési szándékot – indoklás mellőzésével – az egyesület vezetőségéhez kell benyújtani. A tagság a nyilatkozat beérkezése napján szűnik meg.

b)     A vezetőség az egyesület tagjai közül törli azt, aki tagdíj befizetési kötelezettségeinek két éven át önhibájából nem tesz eleget, és írásos felszólítás után sem pótolja azt.

c)     Az egyesület Közgyűlése kizárhatja a tagok sorából azt, aki közösségellenes magatartást tanúsít, akit a bíróság szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélt, vagy egyébként magatartásával, nyilatkozataival veszélyezteti az Egyesület feladatainak megvalósulását, kedvező társadalmi megítélését.

 

C.) A tagok jogai

1)      Az Egyesület közgyűlésén szavazati, tanácskozási, felszólalási továbbá – az egyesület különböző szerveinél, tisztségviselőinél is – véleményezési, észrevételezési, javaslattételi joggal rendelkeznek.

2)      A természetes személy tagok – kizáró ok hiányában / nem teljes cselekvőképesség / – az egyesület bármely tisztségére és küldöttnek megválaszthatók.

3)      Az egyesület tagja bármely egyesületi szerv vagy tisztségviselő jogszabályt vagy alapszabályt sértő határozata ellen 30 napon belül keresetet terjeszthet elő az illetékes bíróságnál, illetve intézkedést kérhetnek az Országos Szövetségnél.

4)      Az egyesület tagját, ha mozgássérültsége akadályozza a közgyűlésen való megjelenésében, akkor a napirendi pontokkal kapcsolatos észrevételeit, javaslatait az Egyesület közgyűlésének időpontjáig írásban megteheti.

 

D.) A tagok kötelezettségei

 

1)      Az egyesület tagjai kötelesek, rendkívül indokolt eset kivételével a közgyűlésen megjelenni és annak munkájában aktívan közreműködni.

2)      Köteles az alapszabályt, az egyesület közgyűlésének, a vezetőség törvényes rendelkezéseit betartani, illetve végrehajtani.

3)      Az egyesület tagjai kötelesek – lehetőség szerint – az egyesület célkitűzéseinek megvalósításában, anyagi eszközeinek gyarapításában és megóvásában közreműködni, a szervezeti életben részt venni, a megállapított tagdíjat megfizetni, illetve vállalt közreműködését, vagy anyagi hozzájárulását teljesíteni.

4)      Az egyesület mozgássérült tagjainak kötelessége – lehetőségeihez mérten – képességeik feltárásával, fejlesztésével, kibontakoztatásával önmaguk társadalmi beilleszkedését előmozdítani.

 

V. Az Egyesület szervei és tisztségviselői

 

1)      Az egyesület szervei:

a)      az egyesület közgyűlése

b)      az egyesület vezetősége

c)      ellenőrző bizottság / EB /

d)      egyéb bizottság

1, fegyelmi bizottság

2, jelölőbizottság

3, szavazatszedő bizottság

e)      az egyesület szervezeti egységei

– Fogyatékossággal élők Támogató szolgálata

 

2)      Az egyesület tisztségviselői

a)      elnök és a vezetőség tagjai

b)      EB elnöke és tagjai

c)      Az Országos Szövetség küldött közgyűlésére delegált küldött.

 

3)     A vezetőség saját vagy az EB valamely tagjának végleges kiválása, vagy tartós akadályoztatása esetén, vagy ha a feladatok mennyisége és differenciálódása indokolhatja, a feladatok ellátására más alkalmas személyt bízhat meg. A megbízás a következő közgyűlésig tart és nem haladhatja meg a testületi létszám felét. Az így megbízott személy nem válik a testület szavazati jogú tagjává.

 

4)     Az egyesületi feladatokat és munkákat a tisztségviselők, önkéntesek, valamint – szükség és lehetőség szerint – teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatottak /alkalmazottak/, tisztelet- és megbízási díjasok, továbbá alkalmi feladatokat vállalók közreműködésével látják el.

5)     A tisztségviselők munkájukat egyrészt anyagi ellenszolgáltatás nélkül, másrészt – bizonyos esetekben – ellenszolgáltatás mellett végzik. Ezen kívül mind az anyagi ellenszolgáltatás nélkül, mind az ellenszolgáltatás mellett munkát végzők a szükséges kiadásaik megtérítését az egyesülettől igényelhetik, a hatályos pénzügyi rendelkezések szerint. Amennyiben a tisztségviselők részére – az ebben a pontban meghatározottakon kívül – tiszteletdíj kerül térítésre, annak jogosultságát és összegét csak a közgyűlés állapíthatja meg.

6)     Az egyesület vezetősége – vagyoni helyzetéhez mérten – az általa megállapított szabályok szerint meghatározott cél elérése esetén a tisztségviselőket, az önkénteseket és az alkalmazottakat jutalomban is részesítheti.

7)     Összeférhetetlenségi szabályok:

 

a)  A legfőbb döntéshozó testület (Közgyűlés), valamint az ügyintéző szerv (Vezetőség), továbbá az ellenőrző szerv (Ellenörző Bizottság)) határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján:

– kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy

– bármilyen más előnyben részesül, illetve a jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásainak keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjainak a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

b)  Nem lehet a Ellenörző Bizottság elnöke, tagja, könyvvizsgálója az a személy, aki:

–  az Elnökség (Vezetőség) elnöke, tagja,

–  a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,

–  a közhasznú tevékenység célszerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli juttatásokat, szolgáltatásokat és az egyesület által, tagjainak a tagsági jogviszony alapján az Alapszabálynak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást,

–  illetve a fentiekben részletezett személyek közvetlen hozzátartozója,

c)  Az Egyesület megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig:

–  amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy állami adó és vámhatóságnál nyilvántartott adó és vámtartozását nem egyenlítette ki,

–  amellyel szemben az állami adó és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

–  amellyel szemben az állami adó és vámhatóság üzletzárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletzárást helyettesítő bírságot szabott ki,

–  amelynek adószámát az állami adó és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, vagy törölte.

d)  A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

 

Jegyzőkönyvek, határozatok

 

8)     Az egyesület testületeinek üléseiről jegyzőkönyv készítendő. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésen történtekre utalást, az elhangzottak lényegét, a megnyilatkozó személy megjelölésével, valamint külön sorszámmal ellátva a testület döntéseit /határozatok/. Az egyes döntések mellett feltüntetendő a döntést támogatók, és ellenzők száma. A jegyzőkönyvet, az ülést vezető személy és a jegyzőkönyvvezető írja alá. A közgyűlésről készült jegyzőkönyvet két jelenlévő tag hitelesíti, akiket a közgyűlés választ meg.

9)     Az egyesület testületeinek ülésén hozott határozatokat a jegyzőkönyvből kiemelten, a Határozatok Tárában testületenként elkülönítve, ülésenként egytől kezdődő sorszámmal ellátva és az ülés dátumával törve külön is nyilván kell tartani.

A Határozatok Tárából ki kell tűnnie a Határozat tartalmának, időpontjának és hatályának, illetve a döntést támogatók, ellenzők és a szavazástól tartózkodók, ellenzők számának.

Azokat a Határozatokat, amelyek rendelkezéseket tartalmaznak egyes személyekre, vagy szervezetekre, az érintettek számára írásban, az átvétel módját igazoló módon, a rendelkezés meghozatalától számított legkésőbb 8 napon belül tudomásra kell hozni.

Azokat a Határozatokat, amelyek az érintett emberek, vagy közösségek számára rendelkezéseket, ismereteket, tájékoztatásokat tartalmaznak, az Egyesület honlapján, vagy más alkalmas módon, pl. az Egyesület hivatalos helyiségeiben történő kifüggesztéssel nyilvánosságra kell hozni.

1/a Az egyesület közgyűlése

1)     Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlést a tagok alkotják. A közgyűlés az egyesületet érintő minden kérdésben dönthet.

2)     A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a)     az egyesület elnökének, további hat fő vezetőségi tagjának, az EB elnökének és két tagjának, valamint a jelölő és szavazatszámláló bizottság elnökének és két-két tagjának négy évre történő megválasztása, visszahívása.

b)    Kizárási ügyekben való döntés

c)    Az egyesület alapszabályának elfogadása és módosítása

d)    A Mozgáskorlátozottak Egyesületinek Országos Szövetségéhez való csatlakozás, illetve az abból való kiválás kimondása

e)    Az egyesület megszűnésének, más egyesülettel való egyesülésének kimondása

f)    Az egyesület éves gazdasági beszámolójának és közhasznúsági mellékletének, valamint az EB beszámolójának megtárgyalása, elfogadása.

g)    A tagdíj, a pártolói tagdíj, valamint a jogi személyek tagdíjának megállapítása

i)    A vezetőségi és egyesületi tag fegyelmi ügyében határozathozatal a fegyelmi bizottság indítványa alapján

h)      Döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály, vagy az alapszabály kizárólagos hatáskörébe utal, illetve amelyben a döntést magának fenntartotta.

i)      Vállalkozási tevékenység elindítása, intézmény, alapítvány alapítása.

 

3)     Az egyesület közgyűlését évente legalább egyszer össze kell hívni. A közgyűlések nyilvánosak.

Rendkívüli közgyűlést kell összehívni, ha:

–   erre a vezetőség határozata szerint szükség van

–   az EB vagy az Országos Szövetség indítványozza

–   a tagság egyharmadának – a cél megjelölésével tett – kérése

–  a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészség javaslatára, illetve a bíróság döntése alapján.

4)     A közgyűlést az egyesület vezetősége hívja össze. Megtartásának feltételeiről az egyesület elnöke gondoskodik. A napirendet és a határozati javaslatokat tartalmazó meghívókat a közgyűlés napját megelőzően legalább 15 nappal ki kell küldeni. A meghívót közzé kell tenni az Egyesület honlapján és más alkalmas módon (sajtó, hirdetmény)

5)     A közgyűlésre meg kell hívni az egyesületi tagokat, illetve, az Országos Szövetség képviselőjét, a pártoló tagokat, és a pártoló jogi személyek képviselőit.

6)     A Közgyűlés ülései nyilvánosak. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint el jelen van. Ha a tagok határozatképességéhez szükséges számban nem jelennek meg, akkor ugyanazon a napon fél óra időkülönbséggel új közgyűlést kell összehívni, amely közgyűlés már a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes a meghívóban jelzett napirendekben. Erre a meghívóban a meghívottakat figyelmeztetni kell. A meghívó a sajtóban is közzétehető.

7)     A közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Nyílt szavazással történik a jelölőbizottság és szavazatszedő bizottság tagjainak megválasztása. Szavazategyenlőség esetén a szavazást mindaddig meg kell ismételni, amíg többségi döntés nem születik. Személyi kérdésekben titkos szavazást kell tartani. Zárt ülést a közgyűlés rendelhet el. A közgyűlés kétharmados többségének egybehangzó akaratnyilvánítása szükséges:

–         MEOSZ -hoz való csatlakozáshoz, illetve a Szövetségből való kiváláshoz

–         Az alapszabály elfogadásához, módosításához

–   Az Egyesület megszűnésének, beolvadásának kimondásához.

A kétharmados többség a közgyűlésen résztvevő, szavazásra jogosultak kétharmadának egybehangzó akaratnyilvánítását jelenti. A közgyűlésen minden tagnak, pártoló tagnak és jogi személyiségű tagnak egy szavazata van. A közgyűlésről készült jegyzőkönyvet és a hozott határozatokat 30 napon belül meg kell küldeni az Országos Szövetség Titkárságának.

 

1/b Az Egyesület Vezetősége

1)    A vezetőség a közgyűlés által titkos szavazással négy évre választott elnökből, valamint további hat tagból áll.

2)    A vezetőség az egyesület végrehajtó, ügyintéző és képviselő szerve. Gondoskodik a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról az alapszabályban meghatározott feladatok elvégzéséről. A vezetőség a közgyűlésnek tartozik felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel.

3)    A vezetőség hatáskörébe tartozik:

 

a)      a két közgyűlés közötti időben az egyesületi munka vezetése, az egyesületi munka érdekében szükséges meghatározó súlyú döntések meghozatala;

b)      az egyesület szervezeti és működési szabályzatának elfogadása

c)      a munkából kimaradt vezetőségi tagok helyére alkalmas személy megbízása

d)      a vezetőség éves munkatervének és költségvetésének meghatározása

e)      a vezetőség tagjának felfüggesztése fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén döntés – a kizárást kivéve – az egyesületi tag fegyelmi ügyében

f)       az Országos Szövetség szervei elé terjesztendő beszámoló, javaslat, kérelem megtárgyalása, továbbterjesztésére történő elfogadása

g)     a közgyűlés elé terjesztendő kérdések, javaslatok megvitatása, a tisztségviselők beszámoltatása

h)     döntés a tagok nyilvántartásból való törléséről

i)       a tagdíjfizetés alóli mentesség megállapítása

j)       döntés minden olyan ügyben, ami nem tartozik a közgyűlés hatáskörébe

k) az Egyesület által létrehozott intézmények, alapítványok és vállalkozások tekintetében a fenntartói, alapítói, tulajdonosi, felügyeleti jogok gyakorlása

l)    döntés alkalmazotti státusz létesítéséről, megszüntetéséről

 

4)    A vezetőségi ülésekről készült jegyzőkönyvre és hozott határozatokra a IV/8. és IV/9. pont előírásai irányadók azzal a különbséggel, hogy határozatok mellett név szerint feltüntethetők a döntést támogatók és ellenző testületi tagok személyei. Az ülés határozatképes, ha a tagoknak több mint fele jelen van.

5)    A vezetőség munkáját éves munkaterv alapján végzi. Üléseit legalább negyedévente tartja. A hatáskörébe tartozó kérdésekben nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel határoz. Szavazategyenlőség esetén a szavazást mindaddig meg kell ismételni, amíg többségi döntés nem születik A vezetőségi ülések nyilvánosak. Zárt ülését a vezetőség rendelheti el. A nyilvánosság csak külön jogszabályok rendelkezései alapján korlátozható. A vezetőség üléseire – tanácskozási joggal – meg kell hívni az EB elnökét, illetve a támogató szolgálat vezetőjét.

6)     A vezetőség köteles a végzett munkájáról a közgyűlésen beszámolni.

 

Az Vezetőség tagjai a Vezetőség döntése szerint, önállóan láthatják el valamely tevékenységi kör vezetését, tapasztalataikkal, tudásukkal kötelesek elősegíteni a Testület működését és helyes döntések meghozatalát.

 

1/c Az Ellenőrző Bizottság

 

1)    Az egyesület Ellenőrző Bizottsága a közgyűlés által négy évre választott elnökből és két tagból áll. A közgyűlésnek tartozik felelősséggel, általa visszahívható.

2)     Az EB feladata az egyesület működésének és gazdálkodásának ellenőrzése. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, az egyesület munkavállalóitól, pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az egyesület könyveibe és irattárába betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

3)     Az EB tagja az egyesület vezető testületének /vezetőségi/ ülésén tanácskozási joggal részt vehet.

4)     Az EB köteles az intézkedésre jogosult testületet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy:

 

a)     a szervezet működése során olyan jogszabály sértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény /mulasztás/ történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult testületi vezetőszerv döntését teszi szükségessé

b)     a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merül fel.

 

5)     Az intézkedésre jogosult testületet /vezetőszervet/ az EB indítványára annak megtételétől számított 30 napon belül, össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a testület /vezetőszerv/összehívására az EB is jogosult.

6)     Ha az arra jogosult testületi szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az EB köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletét ellátó szervet /ügyészség/.

7)      Az EB működésének részletes szabályait /ügyrendjét/ maga állapítja meg.

 

1/d Egyéb Bizottságok

 

1)      Fegyelmi Bizottság

 

  • szükség esetén a közgyűlés az Ellenőrző Bizottság indítványára választja
  • a Fegyelmi Bizottság feladata a fegyelmi ügyek előkészítése és a vezetőség illetve közgyűlés elé terjesztése
  • a Fegyelmi Bizottság tevékenységét a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége Fegyelmi Szabályzatának alkalmazásával végzi.
  • 2)      Jelölő Bizottság

 

  •  a Jelölő Bizottság elnökének és két tagjának közgyűlés által megválasztására a közgyűlés elnöke tesz javaslatot, javaslattételre a tagok bármelyike is jogosult
  • a Jelölő Bizottság a tisztségviselőkre tett javaslatát az egyesületi tagok véleményének ismeretében teszi meg
  • a Jelölő Bizottság két közgyűlés közötti időben javaslataival támogatja a vezetőség személyi munkáját

3)      Szavazatszedő Bizottság

 

  • a Szavazatszedő Bizottság elnökének és két tagjának megválasztására a közgyűlés levezető elnöke tesz javaslatot
  • a Szavazatszedő Bizottság feladata a titkosan leadott szavazatok összeszámlálása, illetve az eredmény megállapítása

1/e Az egyesület szervezeti egységei

 

a)      Fogyatékossággal élők támogató szolgálata

Az egyesület, támogató szolgálatot üzemeltet. A támogató szolgálat szolgáltatásaival, a fogyatékossággal élők önállóságát hivatott segíteni. Munkába, tanulmányi intézetekbe, orvosi ellátásra könnyíti meg az eljutást a szolgálat gépkocsija. A szolgálat személyi segítői, pedig a mindennapi élethez szükséges segítséget nyújtják az igénybe vevők felé. A támogató szolgálat, térítési díj ellenében vehető igénybe.

A támogató szolgálat létszáma 4 főből /1 fő a támogató szolgálat vezetője, 2 fő személyi segítő és 1 fő gépkocsivezető/ áll.

Munkájukat önállóan a hatályos jogszabályok figyelembevételével és az egyesület vezetőségének iránymutatásával végzik. A szolgálat vezetője beszámolási kötelezettséggel tartozik a vezetőség felé.

2/a Az egyesület elnöke

1)      Az elnök feladatai:

  •  ellátja az egyesület általános vezetését, képviseletét
  • felelős az egyesület törvényes és alapszabály szerinti működésért, folyamatosan figyelemmel kíséri az Egyesület közhasznú minősítését eredményező feltételek meglétét, saját hatáskörében a minősítés megtartása érdekében szükséges intézkedéseket megteszi, kezdeményezi a Vezetőség vagy a Közgyűlés összehívását;
  • részt vesz az Országos Szövetség Vezetői Tanácskozó testületében
  •  beszámol az egyesület tevékenységéről a közgyűlés és az Országos Szövetség Elnöksége előtt
  • felelős az Országos Szövetség illetékes szervei által kibocsátott állásfoglalások egyesületi munkájában való megvalósulásáért
  • kapcsolatokat tart fenn az egyesületekkel, valamint állami, társadalmi és gazdálkodó szervekkel
  • az egyesület nevében szerződéseket, megállapodásokat köthet
  • vezeti az egyesület vezetőségi üléseit, a közgyűlés elé terjeszti a vezetőség javaslatait, beszámolóját
  • gyakorolja az utalványozási jogkört
  • munkáltatói jogkört gyakorol az egyesület alkalmazottai tekintetében
  • eljár minden olyan ügyben, amely nem tartozik a közgyűlés vagy az egyesület más szerve hatáskörébe.

2)     Az egyesület elnöke jogosultsága egyes elemeit tartósan vagy esetileg a vezetőség egyetértésével más vezetőségi tagra átruházhatja.

VI. Az Egyesület gazdálkodása

1.   Az Egyesület gazdasági – vállalkozási tevékenységet csak közhasznú, illetve Alapszabályában meghatározott alap céljainak elérése érdekében, e célok megvalósulását nem veszélyeztetve folytathat. Eredményét nem oszthatja fel, azt csak közhasznú céljainak fejlesztésére, megvalósítására fordíthatja.

2.   A közhasznú Egyesület vezető tisztségviselőit, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által a tagjának a tagsági jogviszonyalapján nyújtott,  a létesítő okiratnak megfelelő juttatás kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

3. Az Egyesület anyagi alapjai

Az Egyesület bevételei lehetnek:

a)   Az Egyesület tagsági díjakból származó bevételei.

b)   Vállalkozások, gazdálkodó szervezetek és magánszemélyek által nyújtott támogatások, közérdekű adományokat csak megfelelő írásbeli felhatalmazással ellátott személy végezhet az Egyesület számára. Az adomány gyűjtés nem járhat az adományozó zaklatásával, személyiségi jogokat nem sérthet.

c)   Az Egyesület által, az alapcélok elérése érdekében rendezett kiállítások, rendezvények, kongresszusok bevételei.

d)   A tagoknak és más érintett személyeknek nyújtott alapcélok szerinti szolgáltatásokból, és az egyesület eszközeinek alapcélok szerinti hasznosításából származó bevételek.

e)   Pályázati, állami költségvetési, illetve költségvetési alrendszerek, pályázati alapok, adójogszabályok (SZJA 1%) által biztosított forrásokból származó működési, vagy meghatározott célra juttatott támogatások.

f)    Önkormányzatok és más szervezetek által, a működés biztosítására, vagy meghatározott célra nyújtott támogatások.

g)   Az Egyesület által végzett vállalkozási tevékenység bevételei.

4.   Az Egyesület kiadásait a jogszabályban előírt beszámolási kötelezettség rendje szerint kell nyilvántartani.

5. Az Egyesület gazdálkodása

a)   Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíjfizetésen túl – az egyesület tartozásaiért nem tartoznak anyagi felelősséggel.

b)   Az Egyesület gazdálkodási és pénzügyi tevékenységről a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő, a kettős könyvvitel szabályai szerint kialakított könyveket, és analitikus nyilvántartásokat vezet, továbbá naptári évente, pénzügyi mérleget, eredmény-kimutatást és közhasznú beszámolót készít

d)   Az Egyesület működésének biztosítása érdekében alkalmazottakat foglalkoztathat, szakértőt, vállalkozót bízhat meg.

e)   Az Egyesület a hatályos számviteli törvény, a civil szervezetek gazdasági tevékenységéről szóló jogszabály, a közhasznú szervezetekről szóló törvény, illetve egyéb, a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó hatályos jogszabályok szerint folytatja gazdálkodó tevékenységét.

f)    Az Egyesület pénzügyi bevételeinek nyilvántartása érdekében bankszámlaszámot nyit, illetve tart fenn.

g)   Az Egyesület bankszámlája, illetve pénztára felett a rendelkezési jogot, a törvényes képviseletet ellátó elnök, az Egyesület hatályos Gazdasági és Pénzügyi Szabályzatában foglalt részletezés szerint gyakorolja.

h)   Az Egyesület befektetési tevékenységet nem folytat, erre tekintettel Befektetési Szabályzatot nem alkot.

 

6. Gazdasági Vezető

Az egyesület gazdasági vezetője önkéntes munkában vagy alkalmazottként, vállalkozóként a vezetőség által adott megbízás alapján, annak irányításával látja el feladatát. Véleményének meghallgatása minden olyan ügyben kötelező, amely az egyesület gazdálkodását számottevően érinti. E feladatot csak pénzügyi szakképzettséggel rendelkező személy láthatja el.

A gazdasági felelős feladata az egyesület vagyonának gondos, takarékos, hatékony felhasználása, gyarapítása, megóvása. Előkészíti az egyesület költségvetését és gazdasági beszámolóját. Részt vesz az egyesület gazdasági ügyeinek vitelében, a pénzügyi jogszabályokban és az Országos Szövetség irányelveiben meghatározott összeférhetetlenségi szabályainak betartásával.

VII. Az Egyesület irodája

Az egyesület központi irodát működtet a rendszeresen visszatérő és mindennapi feladatoknak számon kérhető mennyiségben és minőségben való ellátása érdekében, az egyesület elnökének alárendelten. Az irodában önkéntes munkások, teljes vagy részmunkaidős alkalmazottak, tiszteletdíjasok is alkalmazhatók, akik munkájuk során további önkéntes munkások közreműködését is igénybe vehetik.

VIII. Az Egyesület felügyelete

1.         Az Egyesület tekintetében az adóellenőrzést az Egyesület székhelye szerint illetékes állami adóhatóság, az államháztartásból származó támogatás felhasználásának ellenőrzését, törvény eltérő rendelkezése hiányában, az állami számvevőszék, az állami vagy önkormányzati költségvetésből, illetve a nemzetközi forrásokból juttatott támogatások felhasználásának ellenőrzését a külön jogszabály szerinti ellenőrzési szervezet, a közhasznú működés feletti törvényességi ellenőrzést pedig a reá irányadó szabályok szerin az ügyészség látja el.

2.         Az Egyesületet a székhelye szerint illetékes Megyei Törvényszék kérelemre veszi nyilvántartásba, illetve külön kérelemre közhasznúsági nyilvántartásba.

3.         Ha az Egyesület neve, székhelye, illetve törvényes képviselője megváltozik, vagy alapszabálya módosul, ezt a tényt az illetékes bíróság számára a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint be kell jelenteni.

 

IX. Az Egyesület megszűnése, illetve megszűntetése

1.)        Az Egyesület megszűnik a megszűnést kimondó kétharmados Közgyűlési határozat alapján végelszámolással, más civil szervezettel történő egyesüléssel, a Közgyűlés által 2/3 többséggel hozott feloszlatási határozattal, vagy az illetékes bíróság által hozott feloszlatási határozattal, illetve a Ptk. 64. § (1) bekezdésében meghatározott egyéb módon. Végelszámolóként az Egyesület vezető tisztségviselője is eljárhat.

2.)        Megszűnés, megszüntetés esetén a 2011. évi CLXXV. Törvény II. Fejezetében részletezett hatályos rendelkezéseket, valamint a Ptk. 64. § (1) bekezdésében rögzített rendelkezéseket kell alkalmazni.

3.)        Az egyesület, a Ptk. 64. § (1) bekezdésében meghatározott szabályok szerint megszűnik, ha

a)         az egyesület egy másik egyesülettel egyesül (összeolvad, beolvad),

b)         a legfőbb szerve a feloszlásáról határoz,

c)         a bíróság feloszlatja,

d)         a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszűnteti vagy megállapítja megszűnését,

e)         a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti,

és az egyesületet a nyilvántartásból törlik.

 

4.)        Az előző 3. pont b)-e) pontjaiban foglalt esetekben az egyesület jogutód nélkül szűnik meg.

A 3. pont b) pontjában foglalt esetben végelszámolási eljárást, a c)-d) pontjában foglalt esetekben pedig kényszer-végelszámolást kell lefolytatni.

5.)        A legfőbb szerv nem dönthet az egyesület feloszlásáról, ha az egyesülettel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt vagy az egyesület fizetésképtelenségét a bíróság megállapította.

6.)        Az Egyesület megszűnése, vagy megszüntetése esetén az Egyesületnek a kötelezettségek kiegyenlítését követően megmaradó vagyonát olyan civil szervezet számára kell átadni, amely mozgáskorlátozott emberek érdekképviseletével, vagy számukra szolgáltatások nyújtásával foglalkozik. A szervezet kijelöléséről a megszüntetést kimondó Közgyűlés dönthet.

7.)        Amennyiben az Alapszabály előző pontjában meghatározott szervezet nincs, vagy nem fellelhető, illetve a megszűnést kimondó Közgyűlés erről nem hozott, vagy nem hozhatott döntést és a megszűnés időpontjában hatályos törvény eltérő módon nem rendelkezik, a jogutód nélkül megszűnt egyesület – hitelezői igények kielégítése után – megmaradt vagyonát az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott célra kell fordítani és az ott megjelölt módon kell nyilvánosságra hozni.

 

X. Záró rendelkezések

1)     A Mozgássérültek és Barátaik Miskolc Városi Egyesülete a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége tagjaként fejti ki tevékenységét. A közgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy az egyesület a tagjai személyi adatait – alapszabályszerű tevékenysége során – kezelje, és használja, és hasonló célból a MEOSZ -hoz, továbbítsa és a MEOSZ az adatokat, kezelje, s alapszabályszerű tevékenységében azokat használja.

Az egyesület tagja a Fogyatékkal Élő Emberek Társadalmi Szervezeteinek Regionális Szövetségének.

2)   A Mozgássérültek és Barátaik Miskolc Városi Egyesületét a bíróság 1989. augusztus 30.-án kelt 60421/89/2. határozatával a társadalmi szerveztek bírósági nyilvántartásában 421. szám alatt felvette, illetve a Megyei Bíróság 1998. május 19.-én kelt PK. 60421/89/13. végzésével közhasznúsági nyilvántartásba vette, majd 2001. május 19.-én hozott PK. 60421/89/15. szám végzésével kiemelkedően közhasznú szervezetté nyilvánította.

3)   Az Egyesület közhasznú jogállása a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. Az Egyesület közhasznú jogállásának megállapítását, az erre vonatkozó feltételek megléte esetén külön eljárásban kezdeményezi. Az Egyesület elnöke köteles a Megyei Törvényszéknek a közhasznúsági minősítéshez szükséges feltétel megszűnését az erre vonatkozó jogszabály szerint bejelenteni.

4)   A működés során szükségessé váló részletes szabályokat a Vezetőség szükség szerint alkotja meg. A Vezetőség minden részletre kiterjedő szervezeti és működési szabályzatot is alkothat.

5)   A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény, illetve a hatályos Polgári Törvénykönyv megfelelő rendelkezéseit, továbbá a civil szervezetekre vonatkozó egyéb rendelkezéseket kell alkalmazni.

6)   Az Egyesület, hivatalos megjelenése során bélyegzőt alkalmaz.

Az Egyesület hivatalos megjelenése során alkalmazott arculatával, logójával, nyomdai, vagy vizuális megjelenésével kapcsolatos döntés előkészítése a Vezetőség hatáskörébe, jóváhagyása a Közgyűlés hatáskörébe tartozik.

Záradék: A változásokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt ezen szöveggel az Egyesület Közgyűlése 2013. december 13. napján tartott ülésén 04/2013/12.13. számú határozatával elfogadta és jóváhagyta.
Miskolc, 2013. december 13.

________________________

Malák Szilvia

 

 

Ph.